A csótány biológiája

 

Hazánkban jelenleg három csótányfaj előfordulásával kell számolnunk.

Kifejléssel fejlődnek, nincs báb állapot, a fiatal lárvák testalkatuk és életmódjuk tekintetében a kifejlett állatokhoz hasonlítanak. A lárvák 6-10 vedlés után válnak kifejlett rovarrá. A fejlődési idő a környezet hőmérsékletétől és páratartamától nagymértékben függ.  Rágó szájszerveik vannak, mindenevők. Az éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben maradnak.

 

          

 

Német csótány (Blattella germanica)

 

A német csótány a leggyakrabban előforduló, a különböző életfeltételeket leginkább elviselő faj, ezért elszaporodása igen nagymérvű és számos helyen előfordul.

 

Nagysága: 10-15 mm. Mindkét nem szárnyas, szárnyuk az egész testet befedi. Repülni nem tudnak, csak egyensúlyozásra használják szárnyaikat. Sárgásbarna színűek. Potrohvégükön két fartoldalék van.

 

A nőstény megtermékenyítése után petetokot képez, amelyben átlagosan 30 (16-56) db pete található. Ezt a kitintokot a peték megéréséig magával hurcolja. A lárvák a petékből átlagos szobahőmérsékleten 3-4 hét alatt kelnek ki. A szárnyatlan lárvák teljes kifejlődése 6-szori vedléssel, átlag 6 hónapig tart. Életciklusa a három csótányfaj közül a legrövidebb, optimális hőmérsékleten 6 hét alatt fejlődik ki és a kifejlett állat 4-5 hónapig él. Mindenevő, a növényi és állati eredetű élelmiszert egyaránt elfogyasztja. Nedvességigénye nagy, melegigényes, a 25-30 °C hőmérsékletű párás helyeket kedveli. Kitűnően mászik a függőleges felületen is.

 

 

Az összes iparágban, de különösen az élelmiszeriparban (éttermek, konyhák, boltok, pékségek) valamint a kórházakban, kollégiumokban, börtönökben előfordul. Megtalálható  természetesen a lakóházakban is, főleg a paneles technológiával épített lakótelepek lakásaiban.

 

 

Általában passzív úton áruszállítással, de épületen belül a csővezetékek mentén, főleg vertikális irányban, szerelőszintek között aktív módon vándorlással terjed.

 

 

Konyhai csótány (Blatta orientalis)

 

Hossza: 17-30 mm. Csokoládé-, illetve feketésbarna színű rovar. A hímnek kemény szárnyfedője van, amely a test kétharmadáig ér. A nőstény szárnyatlan, szárnya helyett bőrlebeny található. A potroh végén fartoldalék található.

 

 

A nőstény megtermékenyítése után petetokot képez, amelyben átlagosan 16 (12-18) db pete található. A nőstény a petetokot 3-4 napig hordja, majd rejtett helyen elhullatja. A petetokképzés 2 hetenként ismétlődik meg és élete folyamán 5-15 petetokot képez. A lárvák 8 vedlés után, a hőmérséklettől függően 7-12 hónap alatt fejlődnek ki imágóvá.

 

 

Kevésbé melegigényes, mint a német csótány. Életfeltételeit pincékben, szennyvízcsatornákban, csővezetékekben is megtalálja. Páraigénye nagy. Mindenevő, a szénhidrát dús táplálékot kedveli. A szomjazást 1-2 hétig, míg táplálék nélkül 2-4 hétig is elél. Szaporodása a német csótányhoz viszonyítva lassúbb, viszont élettartama hosszabb.

 

Az összes iparágban, de különösen az élelmiszeriparban (éttermek, konyhák, boltok, pékségek), valamint a kórházakban, kollégiumokban, börtönökben előfordul. Lakásokban, pincékben és a csatornahálózatban is megtalálható. A szabadban is előfordul.

 

 

Amerikai csótány (Periplaneta americana)

 

Nagysága: 40-60 mm. Vörösbarna színű rovar. A Magyarországon legelterjedtebb három faj közül a legnagyobb és csak elvétve fordul elő  és az egyetlen amely a szárnyait repülésre is használja. A potroh végén fartoldalék(ok) található(k).

 

 

A nőstény megtermékenyítése után petetokot képez, amelyben átlagosan 20 (18-26) pete található. A kis lárvák kb. 7 nap múlva kelnek ki. Imágóvá történő fejlődési ideje (a hőmérséklettől függően) 1-3 év.

 

Nedvességigénye jelentős. Melegigényes, a 25-30 °C hőmérsékletű helyeket kedveli. Mindenevő, fénykerülő és kitűnően mászik.

 

 

Elsősorban trópusi, szubtrópusi országokból származó anyagok tárolási helyén (raktárak) fordul elő, illetve melegházakban, állatkertekben és a szennyvízcsatorna hálózatban.

     

        A csótány képekben